A fagy ès az olvadás egymásba fonòdott örök tánca a vègső és egyetlen valòság. Fagy után olvadás; meleg után hideg következik. Megdermedt szìvben szüksègszerű a feloldás. Kötheti bánatot bármilyen erősen a mùlt hozzád, nincs hatalom, mely azt kèpes lenne örökkè Rád láncolni.
A végtelen körtánc öröktől fogva létező.
A vègtelensègből az idő oldja ki ezt a ritmikus táncot. Ha sokáig figyeled maga az idő is eltűnik. Hiszen ahogy minden megnyilvánulás- a körtánc része az idő is. Egyszer van, aztán nincs.
Nyár ès tèl, alvás ès èbredès, èhsèg ès jòllakottság. Látod a termèszet oszthatatlan rendjèt? A termèszet rèsze vagy Te is, hagyd hogy működtessen! Lásd hogy ennek a vègtelen, időtlen áramlásának a rèsze vagy, ugyanakkor a körtánc BENNED ZAJLIK IS. Ahogy kint ùgy bent.
